Alapszabály

ZALAI 76-OS MOTOROS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt követelmények szerint elhatározták a ZALAI 76-OS MOTOROS EGYESÜLET megalapítását, melynek alapszabályát a 2009. április 7-én tartott alakuló közgyűlésen megállapították az alábbiak szerint:

I.
AZ EGYESÜLET ADATAI

Az Egyesület neve: ZALAI 76-OS MOTOROS EGYESÜLET

Az Egyesület székhelye: 8944 Sárhida, Kossuth u. 14.

Az Egyesület jogállása: Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az elnök és az alelnök önállóan jogosult.

Az Egyesület céljai :

a) Motoros túrák szervezése

b) Közlekedésbiztonsági oktatás és technikai-ügyességi versenyek szervezése

c) Kapcsolattartás más motoros egyesületekkel

d) Közösségépítő tevékenység elsősorban a motorozást kedvelők részére

Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.

Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő-és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fovárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

Az egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát internetes honlapja útján biztosítja.

Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.

Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) bekezdése alapján:

  •  nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

•  sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével

II.

A TAGSÁGI VISZONY

Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják.

Az Egyesület tagjává választható az a jogi személy és magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy nevében eljáró személy képviseleti jogosultságát.
A belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökségének kell benyújtani. Az Egyesület tagjává választásról a Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

Az Egyesület tagjainak jogai:  

•  részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;

•  tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;

•  bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók;

•  jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;

•  igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,

•  a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

  Az Egyesület tagjainak kötelességei:

  •  kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

•  kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

•  kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;

  A tagsági viszony megszűnik:

•  a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni;

•  a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása miatt, a felszólítás után a kitűzött 30 napos határidő eltelte után, a tagsági viszonyt megszüntető Elnökségi határozattal;

•  a jogi személy tag felszámolásával.

•  A közgyűlés minősített többségi határozattal a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok legalább 2/3 – os szavazattöbbségével az egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen ha az egyesület céljával, szellemiségével vagy az alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

A közgyűlés kizáró határozatával szemben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezései az irányadók.

III.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

  Az Egyesület testületi szervei:

•  Közgyűlés,

•  Elnökség,

•  Felügyelő bizottság

Az Egyesület tisztségviselői:

Elnök: Baráth Miklós

Alelnök: dr. Szakonyi Szabolcs

Titkár: Molnár Gyula

Gazdasági vezető: Gróf István

Elnökségi tag: Kósi Ferenc

Felügyelő bizottság elnöke: Varga András

Felügyelő bizottsági tag: Mezőfi Zoltán

Felügyelő bizottsági tag: Török Zsolt

A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját.

A Közgyűlést a titkár írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%+1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják.
A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által felkért két tag hitelesít.

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén újra kell szavazni, és addig kell ismételni a szavazást, ameddig többség ki nem alakul. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

•  bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minosül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A Közgyűlés, Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület titkára látja el.

A Közgyűlés, Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület internetes honlapján közzéteszi.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

Az Egyesület működésével, szolgáltatásainak igénybevételi módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon, -közzétételi kötelezettség-, másrészt az Alapszabályban szabályozott iratbetekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

•  megválasztja az Egyesület vezető testületeit: az Elnökséget és a Felügyelő Bizottságot valamint egyszerű szótöbbséggel titkos szavazással 5 évre megválasztja az Egyesület tisztségviselőit, lemondásukat elfogadja.

•  határoz a Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;

•  jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait; meghatározza az éves tagdíjat;

•  dönt a jelen alapszabály alapján a tag kizárásáról,

•  elfogadja az ügyintéző szervek éves beszámolóját. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, legkésőbb a tárgyévet követő év 150. napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik;

•  éves költségvetés megállapítása;

•  egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása;

Az Elnökség

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az öt tagú Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az elnök, az alelnök, a titkár és a gazdasági vezető, valamint további egy Elnökségi tag. A Elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,

-vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult Elnökségi tagok közül legalább három fo jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, és ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot, indítványt elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 15 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjai közül legalább három fő jelen van.

Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökség feladatai:

•  ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat;

•  az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára;

•  tagfelvételi kérdésekben dönt;

•  befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;

•  a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz a jelen alapszabály szerint,

•  elfogadja az ügyrendet,

•  etikai szabályokat fogad el,

•  közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és annak jóváhagyása céljából a közgyűlés elé terjesztése,

•  dönt az Egyesület feladatainak megvalósítási tervéről

Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol. A döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

Az Elnökségi tagság a határozott idő elteltén felül megszűnik az Elnökségi tag halálával és lemondásával, amely esetekben a Közgyűlés új Elnökségi tagot választ. Az időközben választott új tag megbízatása a már hivatalban lévő Elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.

Az Egyesület tisztségviselői

Az Egyesület tisztségviselői : az Elnökség összes tagja, az elnök, a titkár, a gazdasági vezető és az elnökségi tag. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja.

Az elnök és az elnökségi tagok, valamint a felügyelőbizottság megbízatása a megválasztás napjától öt évre szól. A mandátum lejárta után a tisztségviselők újra megválaszthatók.

Az elnök feladatai:

•  a Közgyűlés és az Elnökségi ülések levezetése,

•  konferenciák és más rendezvények szervezése,

•  a Közgyűlésen való jelenléte esetén a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítése és további két jegyzőkönyv hitelesítő felkérése,

•  az Egyesület működésének irányítása,

•  önállóan képviseli az Egyesületet,

•  a költségvetés kereti között utalványozási jogkört gyakorol.

•  gyakorolja az Egyesület munkavállalói felett a munkáltatói jogokat.

Az alelnök feladatai:

 •  önállóan képviseli az Egyesületet,

•  az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését,

Amennyiben Közgyűlést az alelnök vezeti, úgy az alelnök hitelesíti a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyvet és további két jegyzőkönyv hitelesítőt kér fel.

•  az elnök távollétében vezeti az elnökségi ülést.

A titkár feladatai:

•  tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;

•  előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról.

•  köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bevezetni akként, hogy a Határozatok Könyve tartalmazza a Közgyűlés döntésének időpontját, hatályát, a határozatot, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

•  biztosítja az Egyesület irataiba való betekintés lehetőségét és a nyilvánosságot. A Közgyűlés és az Elnökség határozatait az érintettekkel igazolható módon írásban közli, és azokat az Egyesület internetes honlapján közzéteszi.

•  előkészíti a költségvetési javaslatot és az előző évi gazdálkodásról szóló beszámoló javaslatát.

Gazdasági vezető feladatai:

a) intézi az egyesület gazdasági ügyeit, rendszeresen beszámol az elnöknek és a Elnökségnek

az egyesület vagyoni helyzetéről,

b) a pénz és vagyonkezelésről okmányolt számadásokat vezet,

c) az évi költségvetést, zárszámadást, vagyonmérleget elkészíti és az Elnökség, majd a

közgyűlés elé terjeszti,

d) a költségvetés kereti között utalványozási jogkört gyakorol.

IV.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

Az Egyesület vagyoni eszközei

Az Egyesület bevételei:

a) tagdíjak,
b) az Egyesület rendezvényeinek bevételei,
c) támogató befizetések, és esetleges egyéb juttatások.

Az Egyesület tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg.

Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót a titkár terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

A kifizetések az elnök vagy az utalványozásra jogosult gazdasági vezető aláírása alapján teljesíthetők.

Az Egyesület az alapszabályban feltüntetett célok megvalósítása érdekében az alábbi intézkedéseket teszi:

•  Belföldi és külföldi motoros túrákat szervez, azok előkészítéséről (útvonal tervezés, szállásfoglalás stb.) megfelelően gondoskodik,

•  a közlekedésbiztonság fokozása érdekében gyakorlati és elméleti oktatást, illetve bemutatót szervez,

•  technikai, ügyességi versenyt szervez, illetve a más által szervezett ilyen jellegű versenyen való részvételt biztosítja,

•  találkozókat szervez a tagok és érdeklődők számára a közös programokról, az egyesületi célokról,

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Az Egyesület megszűnik, amennyiben a Közgyűlés 2/3-os többséggel kimondja a feloszlást vagy más társadalmi szervezettel való egyesülést. Az Egyesület megszűnik akkor is, ha a Bíróság feloszlatja, vagy a megszűnését megállapítja.

V.

FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

Az egyesület felügyelő szerve a közgyűlés által választott felügyelő bizottság, amely három főből áll. Munkájáról évente köteles a közgyűlésnek beszámolni.

A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelő bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg.

A felügyelő bizottság:

•  jogosult és köteles az egyesület működését, gazdálkodását, költségvetését, a testületi szervek határozatainak végrehajtását, az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű működését évente ellenőrizni,

•  negyedévenként köteles ellenőrizni a pénz és anyagkezelést, bizonylati fegyelmet,

•  jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérhet az egyesület közgyűléséről, illetve munkavállalóitól,

•  az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

Ha a bizottság ellenőrzései során hiányosságot állapít meg, arról az Elnökséget értesíti. Jogszabálysértés, vagy súlyos mulasztás esetén köteles a közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni. A bizottság ez irányú indítványa alapján a rendkívüli közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni.

A bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni az Elnökség ülésein.

A felügyelő bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

A bizottságot a bizottság elnöke írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontja előtt írásban értesülnek és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon mindhárom tag jelen van.

Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül a bizottságot össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülést is csak akkor határozatképes, ha azon a bizottságelnökén kívül legalább egy tag jelen van.

A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülésen – amennyiben azon csak két tag van jelen – egyhangú határozattal hozza.

A felügyelő bizottság üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

  A jegyzőkönyv tartalmazza:

  •  az ülés helyét, idejét

•  jelenlévő tagok, meghívott személyek és jegyzőkönyvvezető nevét,

•  a napirendet, a hozzászólásokat,

•  az érdemi határozatokat és azok hatályát.

A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A felügyelő bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltuntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a felügyelő bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

VI.
AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.

VII.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Ezt az alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2009. április 7.-én fogadta el.


Zalaegerszeg, 2009. április 7.

Baráth Miklós Szermek Zsolt

Egyesület elnöke Egyesület titkára

Dr. Szakonyi Szabolcs

Jegyzőkönyvvezető

Gróf István Mezőfi Zoltán

Jegyzőkönyv hitelesítő Jegyzőkönyv hitelesítő